miért kap az ember ötöst...

Megmondom, a pipáért. És ez komoly, persze BTK gondolják sokan azonnal, hogy pipára ötöst kapni, nade részletesen. Mert ugye ma is vizsgáztam, az élvezetek miatt, és én 4-est adtam volna magamnak, de a tanár a következőt szólja. "Nem tudom eldönteni, hogy nem tudja az anyagot, vagy pedig szangvinikus nyugodt jelleme miatt beszél ilyen lassan és kimérten, megfontoltan. Persze a pipások általában az utóbbi csoportba tartoznak, szóval akkor megadom az ötöst." lol. Remélem nem kell mondanom, hogy az előbbi változat kicsivel életszerűbb... Másik örömteli fejlemény, hogy már csak egy vizsgám van hátra. Holnap. Mert élvezem.

Pofavizit, gasztronómiai élvezetek

Miután senki lettem tegnap boldog mosollyal az arcomon mentem el ma szigorlatozni, hiszen egy niemand nem zuhanhat már lejebb. A semminél nincs lejjebb, ha józan ésszel végiggondoljuk. Úgyhogy mintegy tét nélkül mentem be khmm, jóindulattal fél nap tanulással... Aztán kaptam egy jó témát, amit tudtam, meg egyet amit nem szal 4-es. Pofavizit, mélázás, jegybeírás, oszt csá.

Majd pedig senkiségemben, hogy azért valamit érjek, elkezdtem olvasni a Sütés-főzés alapfokon című könyvet, és hatalmas skilljeim miatt tutorial kettes pályánál kezdtem el az okosságot. Lévén a tutorial egy a zsíroskenyér, tutorial kettő pedig a tükörtojás. Szóval minden bátorságomat összeszedve, és két napi Stahl Judit nézés után úgy döntöttem nekivágok. Persze először meglepett, hogy hogy néz ki egy tojás, a formája meg minden, aztán elgondolkoztam azon, hogy tulajdonképpen most mekkora egy gyilkos vagyok, és hogy ezt a tojást valami kitojta, de miután e morális és higéniai dilemmán túllendültem, felütöttem a tojást, persze tökig fehérjés lett a kezem, mert túl erősen vertem oda a serpenyőhöz, de végülis szép lett, meg ehető. Szal lvl2 lettem.

Niemand lettem, egy utolsó kis senki

Bár ennek vannak azért előnyei is. Ugyanis a minap megszabadítottak személyazonosságomtól, meg elszakítottak a telekommunikáció mindenféle előnyétől, hátrányától. Szóval most hogy niemand lettem, elgondolkodhatok azon, hogy az egyetemi indexem érvényes szémélyiségazonosító okmány-e, továbbá azon, hogy akarok-e papíron 2 évvel fiatalabb lenni, úgyhogy üde lehetőség ez, hogy nevet váltsak, és Harakiri Arisztid legyek, vagy éppen Jó Áron, vagy Érték Elek. Úgyhogy a továbbiakban kéretik ezt szem előtt tartani. Tulajdonképpen az történt csak mint a Catannal, meg a Brévhárttal, csak itt a kicsit mókásabb.

Lehet hogy albán bevándorló leszek, vagy éppen Kirgizisztánból elszármazott dokkmunkás. Ezen még gondolkodnom kell...

Éljen a német!

No persze nem a nép vagy valami, sőt nem is a nyelv, hanem a középiskolai német tanárnőm, aki nélkül meghalnék az egyetemen. Olyan szinten sikerült belémverni a nyelvet, hogy a kedves kis egyetemen külön cserebiznisz alakult ki az elolvasandó cikkek között és hát a német nyelvű cikkeket igen jó árfolyamon lehet becserélni magyar nyelvűekre. Szal Viva 'la Mariann néni:D

Promopost

Nos tessék az alábbi játékot sűrgősen megszerezni. Elsősorban persze azoknak ajánlom ezt, akik ismeri a Catan nevű szórakoztató táblajátékot, melyet a mélyen tisztelt Klaus Teuber úr tervezett meg, és az is az ő keze munkáját dícséri. Szóval a Candamirnál is hasonló elven működik a dolog, nyersanyagszerzés, beváltás, pontgyűjtögetés és győzelem, vagy sem. Azért azt hozzá kell tenni, hogy egy kicsit Catan-lebutítás ez a játék, de ez a lebutitás nem megy a játék rovására, mert a kellő összetettséget a szerepjátékosság pótolja, mindenféle spec abilityvel és vadálltokkal való küzdéssel, de élvezhető a játékmenet. Megvan itt is a kellő szivatási faktor, mint a Catanban, szal a játék nekem innentől bejött.

Továbbá az utóbbi időben sokat játszom a Trackmania Nations-szal, ami egy elég korrekt kis versenyjáték a maga szintjén. Nincs semmi tunning, legfeljebb lefested a kocsidat, aztán annyi. A Single Player mód eléggé szegényes, tartalmaz vagy 90 pályát, ami jó szokás szerint egyre nehezedik, de nem jelentenek nagy kihívást, de a multiplayermód neten már elég komoly dolog. Egyrészt mert a pályaszekesztő miatt bárki készíthet pályát, másrészt meg mert a különféle szervereken elég jó társaság szokott összegyűlni. Onnantól meg a szerverspecifikus pályák begyakorlása után, helló-helló. Szal szépen lassan a magyar lista top 400-ba, és ezzel egyúttal a világ lista top 11000-be kerültem, be. De hát a pontoztás itt is úgy működik, mint a diabloban, minél fejlettebb vagy, annál kevesebb pontot kapsz ugyanazért a teljesítményért...

Promopost end

hosszú szünet, perszeee él a blog:D

Nos nézzünk szembe a tényekkel, hogy már kb egy hónapja nem írtam és ezért nincs is "lelkiismeretfurdalásom", mert az életemen nem a neten élem:D Szóval csak röviden velősen, miegymás. Anyós pajtásék sokkal lájtosabbak voltak, a szilveszter nem volt valami nagy durranás, fél 2-kor már aludtam, aztán meg vizsgaidőszak, vizsgaidőszak.

Megcsináltam a középkor szigorlatot négyesre, úgyhogy a végén én röhögtem, most meg tanulok a következőre.
A nap vicce, hogy magyarázd el egy részegnek, hogy nem fog hatost dobni dobókockával, csak azért mert férfinak képzeli magát és bevállalósnak. (Mellesleg megjegyzem, hogy 15 próbálkozásból 3-as volt a legnagyobb:D) Jaj, hogy is hívják ezt, nosztalgia? Na ilyen érzésem van, amikor RR-éknál vagy talán Tarcsán toltuk az Asterix lépegetős játékot kicsi iszogatás után, ahol mindössze csak előrefelé kell lépni, meg ha olyan mezőre lépsz akkor visszafelé. Szal emlékszem mekkora flash volt az játék, amikor már azon is röhögtünk, hogy most kurvajó dobtam egy kettest de vissza kell lépnem három mezőt. Szal ennyi.

Nade ez kurvára nem egy értelmes post, de mit várhat az ember szombaton 2:10-kor úgyhogy csá, nade egy pics előtte: